A most következő posztunk a szokásosnál rövidebb lesz, ugyanis egy nagyon friss zenekart mutatunk be, és bár túlzó lenne teljes újdonságként tálalni a tartui illetőségű Loss Paranoiast az idén június 11-én megjelent albumuk nyomán, hiszen már az eurovíziós dalverseny észt előfutamán feltűntek, azért azok, akik a megjelenés idején olvassák ezt a posztot, bizonyosak lehetnek benne, hogy egy pályájuk legelején lévő zenekart fedezhetnek fel. Önmeghatározásuk szerint nyers és természetes zenét játszanak, britpopos beütésű indie-ként mindenesetre talán kicsit könnyebb beazonosítani őket.

A zenekar létrehozásának ötlete 2010 novemberében merült fel az ötből négy tag, a korábban sessionzenészként működő vagy kisebb zenekarokban játszó Madis Fuchs énekes-basszgitáros, Vilho Meier gitáros, Priit Sootla billentyűs, Andres Mikk dobos fejében, akik közös ismerősök révén hamarosan ráleltek az énekesnőre, a civilben bioanalitikus Helena Virtre, és 2011 tavaszán már fel is léptek. Nagyobb népszerűségre természetesen az eurovízió észt válogatója nyomán tettek szert, ahol szinte teljes ismeretlenségből indulva bejutottak az országos döntőbe, és a hatodik helyen végeztek a Valedetektor (hazugságvizsgáló) című dalukkal.

Első kislemezük 2011 decemberében jelent meg, amit azóta már több is követett a nagylemezt népszerűsítendő. A 13 dalt tartalmazó album címe Maailmalõpp on lähedal (közel a világvége).  A bemutatandó dal is ezen a lemezen található, a videóklipet a zenekar tagjai rendezték.

Loss Paranoias - Läbi Tantsu, Läbi Elu