A következőkben röviden bemutatandó zenekar tagjai még sokkal kevésbé veszik magukat komolyan, mint bármely eddigi, a blogon bemutatott énekes, pedig azért vannak vetélytársak. A Punatähdet (vörös csillagok) zenekar melegszívű, humoros agit-rock-ként definiálja stílusát, és dalszövegeikben a finn történelem zűrös korszakainak állítanak ironikus emlékműveket. Az előadások komolyságát jelzi, hogy külön meghívott vendégük is fellép olykor, hogy antialkoholista beszédeket tartson.
A zenészek, akik az előadások során a hetvenes évekből előbukkanó kommunista rokonokat alakítanak, az internacionalizmus jegyében a finn politikát is maguk mellé tudták állítani, ugyanis nemcsak a szélsőbalos Baloldali Szövetség és finn szocdemek rendezvényein léptek fel (többek közt Tarja Halonen győzelmi buliján is), de a centrista zöldek és a konzervatív Nemzeti Koalíció hívó szavának is eleget tettek. A zenekart a kilencvenes években alapította néhány őrült politikatörténetet hallgató hallgató, köztük Jan Erola (a táncoslábú énekes), aki ma már zenészi elfoglaltságai mellett egy kiadóvállalatot igazgat, és Jaakko Lyytinen (a táncoslábú gitáros), aki mellékesen a Helsingin Sanomat kultúrfelelőse. Első lemezük 2001-ben jelent meg, de máig aktívak (bár negyedik éve nem rukkoltak elő új szerzeményekkel), az alább bemutatandó videó 2011-es, és hol máshol is készülhetett volna, mint a tamperei Lenin-múzeumban!
Punatähdet - Männään lakkoon (Megyünk sztrájkolni)
